1927-ben születtem Pusztakovácsiban.

Apám hintógyártó bognár volt, onnan ered a fa iránti vonzalom. Rajzolni és faragni gyerekkorom óta szerettem, volt tanítóm bíztatására a Dési Huber István Kollégiumba pályáztam, ahol csak néhány napot töltöttem lomeltakarítással.

1945-ben a háború után, - hiszen Budapest romokban hevert – így szüleim hazahívtak.

A rajzolással és festéssel komolyabban akkor kezdtem foglalkozni, amikor Marcaliba kerültem dolgozni, ahol a Szikra János festőművész vezette rajzszakkörbe jártam. Akkoriban aktívan sportoltam - birkóztam - és az alkotó tevékenység így háttérbe szorult.

1973-tól egyre komolyabban kezdtem foglalkozni a faragással, mert abban az időben indult Fonyódon egy fafaragó szakkör.

Buzáné Fábri Éva volt TV munkatárs – munkámat látva – felhívott Budapestre és elősegítette, hogy faragásaimat nagyrészt lezsűrizték, ahol a megtisztelő fafaragó népművész minősítést kaptam.

Munkavégzés mellett bedolgoztam a Népművészek Háziipari Szövetkezetébe.

Ma is tagja vagyok a fafaragó szakkörnek és szervezője a fonyódi nyári fafaragó tábornak.

Kopjafáimat az alábbi településeken lehet megtalálni:

A 48-as forradalom és szabadságharc emlékére Pusztakovácsiban és Fonyódon a Magyar Bálint Általános Iskola előtt.

A Millennium tiszteletére Ordacsehiben.

A fonyódi Földvár őrtornyainak tetején és a közelmúltban dr. Szaplonczay Manó – Bélatelep alapítójának – emlékére állíttatott a város kopjafát, amelyet szintén én készítettem.

Alapító tagja vagyok a Sirály Art Baráti Körnek, és kiállításainkon fa – és szarukürt faragásokkal és festményekkel veszek részt.

Tekintse meg Galériámat

vissza